Erdély közepe és a Román Alföld nyugati fele Traianus győztes hadjáratai eredményeként a Római Birodalom, a világtörténelem egyik legnagyobb birodalma része lett. Megindult az útépítés, városokat alapítottak, nagy mennyiségben bányászták az aranyat és a sót. A hamar felvirágzó provincia biztonságára eleinte egy, majd két legiovigyázott, a külső határokon segédcsapatok őrködtek. Az Orsovától (Dierna) kiinduló határ, a limes nagy ívben vette körül a tartományt, amely keleten hegyvonulatok, a Homoród, majd véges-végig az Olt mentén haladva kanyarodott vissza a Dunához.

Az évszázadok óta folyó kutatás számos feliratot, leletet eredményezett, és feltérképezte a limes vonalát. Kitűnt, hogy a 15-30 km-re telepített csapatok a hegygerincek mögötti völgyekben állomásoztak, a tényleges határon csak őrtornyok és – indokolt esetben – sáncok épültek. E sorok írója 2008-ban kapcsolódott be tanítványaival együtt ebbe a kutatásba Dacia keleti határvonalán a Marosvécs és Bereck közötti szakaszon előbb légirégészeti módszerekkel, majd 2016-tól kezdve az énlaki castellum feltárásával. Az eddigi ásatások a principia és a védművek területén folytak.

E kutatások bebizonyították, hogy a tartomány e szakaszán is a folyóvölgyekben voltak az erődök a tőlük 5-10 km-re húzódó határ mögött. Arra is fény derült, hogy a castellum kőbe való megépítése nem egy, hanem két szakaszban történt. Az északi kaputorony előterében előkerült felirat azt bizonyítja, hogy a kőerőd Kr. u. 149-ben épült meg, a kaputorony a 3. század elején, a kapukat pedig a 3. század harmincas éveiben biztonsági célból részlegesen vagy teljesen elfalazták.

E megfigyelések Dacia egyéb határerődítményeire is érvényesek, meg kell tehát vizsgálni, szükség esetén módosítani kell az eddigi kronológiát. Ezt az is indokolja, hogy a Frontiers of the Roman Empire világörökségi klaszter részeként készül Dacia határvonalának világörökségi pályázata, amely világörökségi rangra emeli ennek a provinciának a határvonalát, fontosabb katonai létesítményeit. Ugyanerre törekednek a Duna-menti országok, beleértve Romániát is, és remélhető, hogy Németország, Ausztria és Szlovákia limese után a magyar, horvát, szerb, bolgár és román Duna-szakasz is elnyeri ezt a kitüntető címet.