Zala és Kovászna értékei címmel tartottak pénteken háromszéki és Zala megyei szakemberek részvételével konferenciát, amely a Kovászna és Zala megye által elnyert Kovászna Megyei Értéktár megvalósítása című pályázat záróeseménye volt.

Kovászna és Zala megye közötti kapcsolat több évszázados múltra nyúlik vissza, igazi testvérkapcsolat, közös  értékeink is vannak, hiszen az Őrségben a nyugati székelyek, itt, Háromszéken a keleti székelyek védték Magyarország határát – vezette fel köszöntőjét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki szerint ilyen szempontból is értékes ez a közös pályázat. Utalva a kürtőskalács és a pálinka készítése kapcsán magyarországi és erdélyi termelők között kialakult nézeteltérésekre, az elnök hangsúlyozta, az ilyen programoknak épp az a lényege, hogy lebontja az adminisztratív határokat, amelyek legfeljebb csak egyes kereskedők érdekeinek felelnek meg. „A megyei, székelyföldi és erdélyi értéktár ügyét továbbvisszük, a hungarikum törvény erre nemcsak lehetőséget ad, hanem biztatást is, ez a program itt véget ér, de az együttműködés nem" – szögezte le a megyei önkormányzat elnöke.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke megerősítette, fontos a két megye együttműködése, az értékek tekintetében is. „Itt, Kovászna megyében és Magyarországon is évtizedek óta folyik egyfajta értékmentés, viszont a hungarikum törvénnyel megnyílt egy újfajta keretrendszer, amely végre lehetővé teszi, hogy sztenderdek, szabályok alapján, rendszerezve tudjuk nemzeti értékeinket lajstromozni" – emelte ki az alelnök, hozzátéve, hogy a hungarikumok nemcsak a nemzeti kulturális identitáserősítő tartalmakat, de a gazdasági erősödést és felemelkedést is szolgálják, akár a turizmuson, akár a helyi közösségek megerősödésén keresztül.

Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, több síkon zajlott a korábbi években az értékmentés Kovászna megyében, például tíz éve sikerült a kúriákat feltérképezni, két éve a népi mesterségeket leltározták fel, összegyűjtötték a megyéhez kötődő történelmi személyiségek munkásságát. Volt egy korábbi elképzelés a megyei értéktárról, egy térképalapú megyei adatbázist szerettek volna kialakítani, ez tulajdonképpen csak szeleteiben tudott létrejönni, de a megyei értéktárhoz például a székelyföldi népi mesterségeket be tudják csatolni, innen jött az ötlet, hogy ez az értéktár, amely a Zala megyeiek segítségével jött létre, legyen egyfajta gyűjtőhonlap – mutatott rá az igazgató, aki megköszönte azoknak a szakembereknek a tevékenységét, akik részt vállaltak az értéktár bizottság  munkájában.

Párhuzamosan a Kovászna Megyei Értéktárral a kisbaconi Bodvaj Egyesület egy taliándörögdi ifjúsági szervezettel partnerségben létrehozta a megye első települési értéktárát. Benedek Huszár Márta elmondta, tizenegy települési értéket választottak ki, amelyekről leírásokat, fotókat, kisfilmeket készítettek. A település fiatal értékőrei  a kisbaconi feredőt, egy-egy helyi család tojásíró, illetve sajtkészítő tevékenységét, a kenyér útja programot, a kürtőskalács sütést, Benedek Elek szellemi örökségét, a Bodvaj Egyesület tevékenységét, a tájházat, a református templomot, a vízimalmot és a kisbaconi dűlőtérképét dokumentálták az elmúlt fél évben.

Szőts P. Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ szakelőadója, a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság elnöke ismertette a www.repertorium.ro honlapot. Az értéktár digitális felületét úgy tervezték meg, hogy olyan virtuális gyűjtőpont legyen – erre utal a honlap címe is –,  amely megfelel a mai digitális kor elvárásainak. Telefonos és tablet alkalmazás készül hozzá, QR-kódos felhasználást is lehetővé teszik majd, a cél az, hogy ne újratöltsék a világhálón már megtalálható információkat, hanem az érdeklődőt eljuttassák a megfelelő tartalomhoz. Nyolc kategóriába sorolják az értékeket: agrár- és élelmiszergazdálkodás, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás, ráadásként Kovászna megyében betettek egy újabb kategóriát, a népi mesterségeket.

A szakmai konferencián dr. Kinda István néprajzkutató bemutatta a Hagyományos Székelyföldi Népi Mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés című projektet, majd A Kürtőskalács passiója címmel tartott előadást Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvezetője, a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás munkatársa. Varga Erika építész az Engem is érdekel az építészet – Épített örökségünk értékeinek felismerése, felfedezése, tudatosítása gyerekekkel című programot ismertette.

Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ egy Zala testvérmegyével közös pályázat útján 2016 májusában hozta létre a Kovászna megyei értéktárat és megyei értéktár bizottságot. Ennek feladata szervezni a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, dönteni a megyei értéktárba felterjesztett értékekről és ajánlásokat küldeni a Székelyföldi, illetve az Erdélyi értéktáraknak, valamint javaslatokat tenni a kiemelt megyei értékek népszerűsítése, támogatása és éltetése érdekében. A Kovászna Megyei Értéktár Bizottság által eddigi elfogadott értékek: kürtőskalács és a mikóújfalusi rakott ág (agrár és élelmiszergazdálkodás), a Kovásznai dr. Benedek Géza Szívkórház és a Kovásznai Komplex Rehabilitációs Módszer (egészség és életmód),  Kézdivásárhely történelmi főtere (épített környezet), Kisbaconi vízimalom (ipari és műszaki megoldások), Illés Napi Juhászlakodalom és a Székely Nemzeti Múzeum (kulturális örökség), Csomád-Bálványos természetvédelmi terület (természeti környezet), a kenyér útja (turizmus és vendéglátás). Javaslatot bárki tehet, akár a www.repertorium.ro honlapon keresztül.

A Zala megyei küldöttség pénteken délután meglátogatja Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumot és Csonka Tornyot, majd 18 órától Kézdivásárhelyen a Borudvarban megtekintik a VI. Mozsika Népzenei Műhelymunka résztvevőinek gálaestjét. Hétvégén Kovásznán, Bálványoson, Oltszemen, Zalánban, Kisbaconban, Olaszteleken, Miklósváron és Vargyason ismerkednek a Kovászna megyei értékekkel.

A rendezvény a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg.