• Sajtó - 2010

  • 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6
  • 2010. október 4-9.

    Megbocsátás hete a Bod Péter Megyei Könyvtárban

    : – azok az olvasók, akik mostanában vagy régóta elfelejtették visszavinni az általuk kikölcsönzött, lejárt visszaszolgáltatási határidejű könyveket, késedelmi díj fizetése nélkül tehetik meg. – díjmentes beiratkozási lehetőség. A szervezők fenntartják a műsorváltoztatás jogát!
    Forrás: Székely Hírmondo
  • 2010. szeptember 20., hétfő

    Védtelen épített örökségünkről–Jancsó Katalin

    Tamás Sándor, Ferencz Attila, Zakariás Attila és Imreh István a kiállítás-megnyitón. Ragaszkodjunk értékeinkhez A Kulturális Örökség Napjai keretében a Bod Péter Tanítóképzőben Reneszánsz faliképek a torjai Apor kúriában címmel tartott vetítettképes előadást Tüzes István restaurátor. Ugyancsak az épített örökségünkről szól Zakariás Attila műépítész Vigadóban megnyitott kiállítása, Székelyföld népi építészete címmel. Tüzes István restaurátor érdekfeszítő előadásban tárta fel az érdeklődőknek a torjai Apor kúria restaurálásának műhelytitkait. A 2002- 2007 között zajló feltárás során falképek kerültek elő különböző korokból. Megtudtuk, hogy az épített örökségünket képező épületek több mint kétharmadáról vajmi keveset tudunk, az ilyen jellegű kutatások rendkívül idő- és pénzigényesek. Zakariás Attila kiállítása ugyanerre a kiszolgáltatott állapotra döbbentett rá, mert népi építészetünk értékeit nem védi a törvény, ez az önkormányzatokra, a helyi közösségekre hárul. Szükség volna egy olyan öszszefogásra, amely előtérbe helyezné ezeket az értékeket a jelenleg dúló tájidegen építkezési stílusokkal szemben. A kiállítást megnyitó Tamás Sándor megyetanács-elnök ennek az eszmének a felkarolásáról biztosította az építészt, a kiállított anyag könyv formájában is meg fog jelenni.
    Forrás: Székely Hírmondo
  • 2010. szeptember 20., hétfő

    Meg kell menteni értékeinket– Bedő Zoltán

    Kovászna Megye Tanácsának és Művelődési Központjának köszönhetően a Kulturális Örökség Napjai alkalmából székelyföldi műemléktemplomokat és kúriákat látogathattak meg szombaton az épített örökségünk iránt érdeklődők. Mivel magunk is közöttük voltunk, tanúsíthatjuk, hogy értékes ismeretekkel lettek gazdagabbak mindazok, akik részt vettek ezen a különleges kiránduláson. Az idegenvezető szerepét felvállaló Jánó Mihály művészettörténész nem szorítkozott az érintett épületek és a bennük fellelhető műalkotások szigorú szakmai bemutatására, hanem azok létrehozóit a megfelelő korszakban elhelyezve, történelmünkben játszott szerepükre is rávilágított. Az útvonal megválasztásának köszönhetően olyan kincsek tárultak fel előttünk, melyek mellett máskor esetleg úgy megyünk el, hogy tudomásunk sincs felbecsülhetetlen értékükről. Tanulmányutunk első állomása, Bibarcfalva kőfallal körülvett szent hajléka nagy valószínűséggel már a 13-14. század fordulóján állt, de a többrendbeli átalakítás és bővítés során csak az eredeti templom hajójának hosszanti falai épültek be a jelenlegi formáját meghatározó szerkezetbe. Híressé az északi falon1972-ben, Vigh István által feltárt, a Szent László-legendát ábrázoló képsorai teszik, melynek csatajelenetei és a lovak valósághű megjelenítése jó kezű és nagy tudással rendelkező művészre vallanak. Az itt 22 éve szolgáló Székely Lajos református tiszteletes elmondása szerint bár a fal beázása miatt a freskó állapota napról-napra romlik, még nem sikerült anyagi forrást találni a megmentését biztosító munkálatok elvégzésére. A népművészetéről és környezetéről méltán híres Vargyason a Makovecz Imre tervei alapján és hathatós anyagi támogatásával 2005-ben felszentelt református templom megtekintésével kezdtük látogatásunkat. Székely Miklós református tiszteletestől megtudtuk, hogy alapkövének 1997-es letevése alkalmából bukkantak rá az itt létezett két középkori templom maradványaira, melyek faragott kőből készült ablak- és ajtókeret-töredékeit az új hajlékba is beépítették. Az ugyancsak akkor felszínre került, székely rovásírást tartalmazó, szintén faragott kő-keresztelőmedence vagy oszlopmaradvány pedig az új templom úrasztalaként szolgál. Az innen alig néhány méterre található, 15. században épült, a törökök által a 16., a császáriak által a 17. században lerombolt, de a Danielek jóvoltából újraépített kastély a székely nemesi építészet remekműve, melyet több hektár kiterjedésű dendrológiai park övez. Déli homlokzatát a család csodálatos módon mai napig megmaradt címerének domborműve ékesíti. Tagjai a történelem folyamán fontos szerepet játszottak a székelység életében, és sorsuk is összefonódott. A kommunizmus alatt magtárnak és istállónak használt épület jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona. A Hargita megyéhez tartozó Oklánd unitárius templomának építése a 13. század fordulójára tehető, de mai formáját az 1700-as illetve az 1900-as évek elején történt átépítések nyomán nyerte el. A régi templom faragott kő-ajtókeretei, eredeti rendeltetésüket továbbra is ellátva, napjainkban is megcsodálhatók. A kezdetben teljesen, ma már csak a nyugati és északi részén várfallal körbevett épület belsejében 1771-ből és 1786-ból származó, gyönyörű festett kazettás mennyezet található, de a papi székbe beépített, 16. századi kazetták egy hasonló díszítés korábbi meglétére utalnak. A hajó déli falán Szent Péter és Pál alakját ábrázoló freskók láthatók, de a feljegyzések alapján azt is tudjuk, hogy az északi fal vakolata Szent László legendájának képi megjelenítését takarja. Templomlátogatásainkat a szomszédos Homoródkarácsonyfalva 13. században épült, napjainkban szintén unitárius hajlékának megtekintésével fejeztük be, melynek szentélye és nyugati kapuja eredeti állapotban maradt ránk. 1496-ban épített tornyának belsejébe egy korábbról származó, rovásírást tartalmazó, épületdíszítő követ falaztak be, festett fakazettás mennyezete 1752-ben készült. A 2006-ban feltárt, a Szent László-legendát, a Jézus születését, a Három királyok hódolatát és a Szent Ilona császárnőt ábrázoló freskók Erdély szinte eredeti pompájában megmaradt és tündöklő falfestményei. Szentélyének falán, a kutatóablakok bizonysága szerint újabb freskókat rejtőznek. Művészi élményekben gazdag, történelmi tudásunkat bővítő és nemzettudatunkat erősítő körutunkat a gróf Kálnoky család felújítás alatt lévő miklósvári kastélyának meglátogatásával zártuk. (Szintén a Kulturális Örökség Napjai keretében került sor a gelencei Jancsó-találkozóra is, amelyről holnapi lapszámunkban közlünk fényképes összeállítást – a szerk.)
    Forrás: Székely Hírmondo
  • 2010. szeptember 20., hétfő: Közélet

    Az épített örökség csábereje (a Kulturális örökség napjai)– Váry O. Péter

    Ismét az autóbuszos tanulmányutak voltak a legkívánatosabb programjai a Kulturális Örökség Napjainak, a szombati túrán az előzetesen meghirdetett egy ,,rakomány" helyett kettő szakadt Jánó Mihály művészettörténész nyakába, mert a Kovászna Megyei Kulturális Központ által indított buszhoz csatlakozott még egy másik is, diákokkal telve, s ha karaván nem is sorakozott fel a vezető járműhöz, mint tavaly, a kívánt eredmény — építészeti, hangsúlyozottan szakrális örökségünk megismertetése — nem maradt el. Akadt, aki csak azért csatlakozott a társasághoz, mert ez idáig nem adódott alkalma Homoródkarácsonyfalván járni — miből azonmód levonható a következtetés az elkövetkező évekre: a Kulturális Örökség Napjain túl kell lépni Háromszék határain. A Székely Nemzeti Múzeum hét végi rendezvényét viszont nem övezte túl nagy érdeklődés, holott ezúttal is változatos programmal várták az érdeklődőket, s bár a szombati kézműves-bemutatkozás viszonylag soványnak ígérkezett, a vasárnapi játékos kínálat annál vonzóbbnak tűnt — ennek ellenére a hétvége első napján számosabban látogatták a múzeumot. Persze, ezúttal is akadt, ki életében először jutott el oda, ki is használta az alkalmat végigjárni minden emeletet, s lévén hetvenen túl, érte még a felvonót is működésbe helyezték. Az viszont nem derült ki, hány ember kell a múzeumépület körbeöleléséhez — talán majd egy másik alkalommal.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2010. szeptember 17., péntek: Mi, hol, mikor?

    A Kulturális Örökség Napjai

    A mai program: Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképzőben 13 órától Reneszánsz falfestmények a torjai Apor-kúriában címmel Tüzes István restaurátor tart vetített képes előadást. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium dísztermében 14 órától Barabás Miklós, a nemzet festője témával Jánó Mihály művészettörténész vetített képes előadása látható. Kézdi¬vásár¬helyen a Vigadó kistermében 18 órakor Zakariás Attila megnyitja a Székelyföld népi építészete című, harmincéves kutatómunkáját illusztráló, rajzokból és fényképekből álló kiállítását. A szombati program: Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban 10 órától a Tole¬ranciateremben helyi mesteremberek bemutatkozása (Császár Gábor szűcsmester és állatpreparátor, Szabó Elvira bádogos, Vajna Imre csizmadia, Márton Keresztes József szűcsmester, Daragus Judit szabómester), 10.30-tól a Bartók Teremben József Álmos előadása Képek a sepsiszentgyör¬gyi iparosság történetéből címmel, 13 órától Kockavetés (Dobj két hatost!); a Székelyföld épített öröksége című tanulmányi kirándulás, idegenvezető: Jánó Mihály művészettörténész. Gelencén a hét végén harmadszor rendezik meg a Kulturális Örökség Napjai keretében a Jancsó-napokat. Szombaton 10 órától kopjafaállítás a Jancsó családok emlékére a műemlék templom kertjében (faragta: Kelemen Dénes népművész, fafaragó), őrséget áll a Szent László Cserkészcsapat, a templom gondnoka bemutatja a templomot, Jancsó Karolina és Jancsó Teréz férje, Kovács Mátyás csizmadia visszaemlékezéseit bemutatja Jancsó Katalin kézdivásárhelyi újságíró, Kisgyörgy Zoltán pedig Háromszéki vártúrakalauz című könyvét ismerteti. 12 órától esztenalátogatás Haralyban szekéren és autóval. Szombaton és vasárnap a következő háromszéki műemlék épületek (templomok, kúriák, kastélyok) látogathatóak: aldobolyi Hollaky-kúria (egész nap), árkosi unitárius templom és falumúzeum (10—19 óráig), Szentkereszty-kastély, a park és környéke (10—18 óráig), berecki Gábor Áron-emlékház (10—18 óráig), bölöni unitárius templom (10—17 óráig), csernátoni Haszmann Pál Múzeum, református vártemplom (mindkettő 9—18 óráig), az Ika-vár (folyamatosan), dálnoki református templom (9—18 óráig), illyefalvi református vártemplom és a Séra-kúria (egész nap), lemhényi Szent Mihály római katolikus templom (10—16 óráig), olaszteleki református templom (szombaton 10—18, vasárnap 12—18 óráig), uzoni Mikes-kastély (10—18 óráig), vargyasi Sütő-ház (443. szám, 10—18 óráig), Daniel-kastély (9—12 és 13—16 óráig), református templom (16—20 óráig), Zabolai Csángó Néprajzi Múzeum (szombaton 9—16, vasárnap 9—18 óráig), református vártemplom (8 órától egész nap, kulcs a parókián), Mikes-kastély (8—16 óráig), zoltáni Czirjék-kúria barokk kapuja, kálnoki unitárius templom és harangláb (egész nap), kézdialbisi református templom (10—13 óráig), miklósvári Kálnoky-kastély (10—20 óráig, kulcs a 186. szám alatt, a panzióban), nagyajtai unitárius templom (szombaton 18—19, vasárnap 13—17 óráig), szacsvai református templom (14—18 óráig). A rendezvényen való részvétel ingyenes.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2010. szeptember 16., csütörtök

    Székelyföld népi építészete

    A Kovászna Megyei Művelődés Központ és Kovászna Megye Tanácsa szervezésében Székelyföld népi építészete címmel kiállítás nyílik szeptember 17-én 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó kistermében. A kiállítást megnyitó Zakariás Attila építész a 70-es évek végén kezdte el kutatni a Székelyföldön és a Dél-Erdélyben élő magyarság népi építészetét. A művész vallomása szerint jelen kiállítás csupán egy töredékét villantja fel annak a hosszú – és soha be nem fejezhető – megismerési folyamatnak, amely során egy építész felfedezi nemzete kultúrájának azonosító jegyeit. Zakariás hű maradt az erdélyi népi építészet leghíresebb szakértőjének, Kós Károlynak a figyelmeztetéséhez, amely szerint egy ifjú építésznek nem lenne szabad addig ceruzához nyúlnia, amíg alaposan meg nem ismeri saját népének építészeti hagyományait. Különös figyelmet szentelt magának az építési folyamatnak, amely tükrözi a felhasznált anyagok, technikák és szerkezetek tiszteletét, magának az építkezés megszervezésének módját. Az egymást harmonikusan kiegészítő rajzokból és fényképekből álló kiállítás csak a felszíne egy harmincéves kalandnak, egy politikai fegyverténynek is beillő kutatómunkának. Zakariás Attilának a kommunizmus legkeményebb évei alatt sikerült együtt tartani egy olyan, román és magyar szakemberekből álló csapatot, amely hivatalos kutatás címszava alatt gyakorlatilag szabotálta a rendszer faluegységesítő politikáját. Ennek a csapatnak a tagja Mánya Zita, a művész felesége, Török Áron mérnök, Máthé László, Kovács Árpád, Benczédi Sándor, Tusa Attila, Komsa Zsuzsa, Kovács Éva, Kovács Kázmér, Damokos Csaba és Domahídi Ildikó, akik részt vállaltak a rövidesen könyvben is megjelenő, rendkívüli anyag gyűjtésében és rendszerezésében.
    Forrás: Székely Hírmondó
  • 2010. szeptember 16., csütörtök

    Vegyük számba műemlékeinket!

    A kálnoki unitárius templom Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szeptember 17-19. között szervezi meg a Kulturális Örökség Napokat. Ennek keretében az alábbiakban felsorolt műemlékek megtekintésére nyílik lehetőség. Hollaky-kúria – Aldoboly Egész nap látogatható. Háromszék egyik legrejtélyesebb nemesi épülete. A XVII-XVIII. századi kúria szobái boltozottak, a nagyteremben rozettadíszes faragott gerendasor és az 1930-as években Varga Nándor Lajos által készített historizáló falfestmény látható. Unitárius templom és falumúzeum – Árkos Szombat-vasárnap 10-19 óra között látogatható. A XVII-XVIII. századi várfallal körülvett gótikus templom helyére a ma álló, tekintélyes unitárius templom a XIX. században épült. A rusztikus kerítőfal bástyáiban Bálinth Zoltán helytörténész magángyűjteményének több ezer darabja kapott helyet. Szentkereszty-kastély – Árkos A park és környéke szombat-vasárnap 10-18 óra között látogatható. A kastélyt Szentkereszty Zsigmond báró a XIX. század második felében építtette, neoreneszánsz stílusban. Az épületet klasszikus angolpark veszi körül tóval, sétányokkal. A kastélyt Ceauşescu ízlése szerint újították fel az 1970-es években. Gábor Áron Emlékház – Bereck Szombat-vasárnap 10-18 óra között látogatható. A Gábor Áron tiszteletére létrehozott alapítvány tagjai a legendás ágyúöntő egykori szülőháza közelében emlékházat rendeztek be, ahol az életútját bemutató tárlat látható. Unitárius templom – Bölön Szombat-vasárnap 10-17 óra között látogatható. Az erdélyi magyar unitarizmus egyik legjelentősebb központja, az „unitáriusok Rómája”. Középkori gótikus temploma helyére 1893-1895 között neobizánci és neoromán elemeket ötvöző monumentális templomot emeltek, Pákéi Lajos tervei szerint. A templomot XVI-XVII. századi bástyás várfal övezi. Haszmann Pál Múzeum – Csernáton Szombat-vasárnap egész nap látogatható. A múzeum 1973-ban nyitotta meg kapuit a Damokos Gyula-féle udvarház közel kéthektáros telkén. A kúriában 1848-as kiállítás, egyedülálló háromszéki festettbútor-gyűjtemény, viseletek, kályhacsempék, öntöttvas kályhák kollekciója látható. Az épület telkén skanzen, mezőgazdasági gépek, lovaskocsik, mestergerendák különleges gyűjteménye tekinthető meg. Református vártemplom – Csernáton Szombat-vasárnap 9-18 óra között látogatható. A magas fallal övezett, középkori eredetű templomot többször átépítették. A XVII. században védőfalának köszönhetően a vidék egyik erőssége volt. Hatvanhat méteres templomtornya az 1836-os tűzvészig a legmagasabb torony volt Háromszéken. Ikavár – Csernáton Állandóan látogatható. Háromszék egyik aránylag épen megmaradt vára, amelynek az első tornya ma is látható. Építésének idejét a XIII-XIV. századra datálják. Református templom – Dálnok Szombat-vasárnap 9-18 óra között látogatható (kivéve: vasárnap11-12 között). Dózsa György szülőfaluja. Középkori templomának falain székely rovásírásos szövegtöredékek láthatók. A templombelsőt eredeti festett padés karzatmellvédek, valamint faragott díszes szószékkorona díszíti. Református vártemplom – Illyefalva Egész nap látogatható. Háromszék egyik legjelentősebb, XVIII. században átépített erődített temploma középkori eredetű. Kettős várfal övezi, a belső tojásdad alakú falat egy magasabb, ötszög alakú külső vár veszi körül, bejárati kaputoronynyal és védőbástyákkal. Mindkét várfal körül vizesárok húzódott, amelyek közül a belső ma is látható. Séra-kúria – Illyefalva Egésznap látogatható. Az 1811-12-ben empire stílusban épült, szépen felújított kúriában állandó Jókai- és Mikszáth-emlékkiállítás látogatható. Szent Mihály-templom – Lemhény Szombat-vasárnap 10-16 óra között látogatható. Az ellipszis alakú, XVI-XVII. századi védőfal övezte késő gótikus templomot 1776-77-ben barokk stílusban átépítették. Ekkor készült egységes bútorzata. Református templom – Olasztelek Szombaton 10-18, vasárnap 12-18 óra között látogatható. A középkori elemeket őrző, fallal körülvett templomot a XIX. század elején építették újjá. Az 1489-ből származó, ma is használatban lévő harang az épület legértékesebb tárgyi emléke. Mikes-kastély – Uzon Szombat-vasárnap 10-18 óra között látogatható. A háromszéki tornácos kastélytípus egyik legszebb példánya a XVII. századi késő reneszánsz épület, melyet a Béldi család építtetett, majd a Mikesek tulajdonába került. A kastélyt a kommunizmus alatt átalakították, parkját beépítették. Az egykori magtár őrzi eredeti barokk formáját. Sütő-ház –Vargyas (443. szám) Szombat-vasárnap 10-18 óra között látogatható. A bútorfestő és fafaragó Sütő család magánmúzeuma. Zabolai Csángó Néprajzi Múzeum – Zabola Szombaton 9-16, vasárnap 9-18 óra között látogatható. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár helytörténeti múzeuma, jelentős tárgygyűjteménnyel. Az egykori csángó hétköznapokat bemutató kiállítás mellett fénykép- és térképanyag szemlélteti a moldvai magyar falvak településszerkezetét és építészetét. Református vártemplom – Zabola Szombat-vasárnap 8 órától egész nap látogatható (a kulcsot a parókián kell elkérni). A gótikus faragványokkal díszített középkori vártemplom a XVI. században kapta védelmi emeletét és körítő várfalát. A templombelső különlegesen szép kazettás mennyezete és az orgonakarzat mellvédjének virágmintás táblasora 1772-ben készült. Mikes-kastély – Zágon Szombat-vasárnap 8-16 óra között látogatható. A Mikes Kelemenről híressé vált település kastélya a kegyvesztetté vált család tulajdonából a XVIII. század elején került a Szentkereszty családhoz. A többször átépített, szépen felújított épületben ma Mikes Kelemen-, Kiss Manyi- és Csutak Vilmosemlékkiállítás látható. Czirjék-kúria, barokk kapu – Zoltán Az 1711-ben épült, mára elpusztult udvarház barokk kapuja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Jótékonysági báljának támogatásával újult meg. Mesebeli háromkaréjos oromzata a jellegzetes háromszéki nemesi porták kapudíszeinek szép példája. Unitárius templom – Kálnok Szombat-vasárnap egész nap látogatható. Az 1674-ben épült unitárius templom mellett Háromszék legnagyobb és legszebb haranglábja áll, mely 1781-ben készült. Református templom – Bibarcfalva A kőfallal körülvett templom nevezetessége az északi falon található, Szt. László-legendát ábrázoló gótikus freskó. A XIV-XV. század fordulóján készült falfestmény egyedülálló Erdővidéken. Református templom – Kézdialbis Szombat-vasárnap 10-13 óra között látogatható. Az elmúlt években szépen felújított műemléktemplomban középkori keresztelőmedencét, gótikus sekrestyeajtót és XVII. századi falfestményeket tártak fel. Az alacsony várfal kaputornyára épült rá a barokk hagymasisakos harangtorony, melyben két műkincsértékű harang tekinthető meg. Daniel-kastély – Vargyas Szombat-vasárnap 9-12, valamint 13- 16 óra között látogatható. Erdővidék legtekintélyesebb kastélya a késő-reneszánsz, kora-barokk, majd a romantika hatásait is őrző épületegyüttes. Változatos reneszánsz kőkeretek, a homlokzaton Daniel- Pekri kettős címer, az épület körül arborétum maradványai idézik a múltat. Kálnoky-kastély – Miklósvár Szombat-vasárnap 10-20 óra között látogatható (a kulcsot a 186-os házszám alól kell kérni). Az angolparkkal körülvett kastély a XVII. századi erdélyi késő reneszánsz egyik legszebb emléke. A XX. század elején klasszicista stílusban átépítették, de a hátsó, egykor tóra néző homlokzata bástyáival, zárterkélyével ma is őrzi reneszánsz formáját. Unitárius templom – Nagyajta Szombaton 18-19, vasárnap 13-17 óra között látogatható. A fallal körülvett vártemplom mai formáját a XIX. század első felében nyerte el. Legrégebbi része a hajó: építését a XIV. századra datálják. A virágmotívumos, késő-reneszánsz szószék 1710-ből való. Református templom – Vargyas Szombat-vasárnap 16-20 óra között látogatható. A templomot Makovecz Imre tervezte. Az épület alapjának ásása közben bukkantak rá a korábbi, XIII. századi román stílusú és a XV-XVI. századi gótikus templom alapfalaira. Felszínre került egy rovásírásos emlék és egy 55 darabból álló, Luxemburgi Zsigmond korabeli éremlelet is. Református templom – Szacsva Szombat-vasárnap 14-18 óra között látogatható. A festői településen álló középkori templom északi falán a Szt. Lászlólegenda XIV. századi freskótöredéke került elő. A hajó festett kazettás mennyezete 1791-ből való, az épület és a torony mai formáját 1818-1826 között nyerte el.
    Forrás: Székely Hírmondó
  • 2010. szeptember 16., csütörtök: Mi, hol, mikor?

    A kulturális örökség napjai

    Az Európa Tanács 1991-ben hirdette meg minden év szep¬tember harmadik hétvégéjére. A rendezvénysorozat eredetileg francia földön született, a következő évben a Benelux államokban, Skóciában és Svédországban is nagy sikert aratott, végül 1991-ben az Európa Tanács karolta fel az Európai Unió támogatásával. Háromszéken Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezi meg a rendezvényt, ami itt már pénteken kezdődik. A pénteki program: Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképzőben 13 órától Rene¬szánsz falfestmények a torjai Apor-kúriában címmel Tüzes István restaurátor tart vetített képes előadást, Sepsiszentgyör¬gyön a Székely Mikó Kollégium díszteremében 14 órától Barabás Miklós, a nemzet festője témával Jánó Mihály művészettörténész vetített képes előadása látható. Kézdivásárhelyen a Vigadó kistermében 17 órakor Zakariás Attila megnyitja a Székelyföld népi építészete című, harmincéves kutatómunkáját illusztráló, rajzokból és fényképekből álló kiállítását.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2010. szeptember 14., kedd: Mi, hol, mikor?

    Székelyföld és Háromszék épített öröksége

    A Kulturális Örökség Napok alkalmából a Kovászna Megyei Művelődési Központ és Kovászna Megye Tanácsa két kirándulást szervez. Szombaton tanulmányúton székelyföldi műemlék templomokat, kastélyokat, kúriákat látogathatnak meg az érdeklődők Jánó Mihály művészettörténész szakmai vezetésével, vasárnap pedig háromszékieket Tüzes István restaurátor szakmai vezetésével. A kirándulásokon való részvétel ingyenes, az idegenvezetést és a busz költségeit a Kovászna Megyei Művelődési Központ állja. A szombati kirándulás állomásai: Bibarcfalva, Vargyas, Oklánd, Homoródkarácsonyfalva, Ba­rót, Nagyajta, indulás 9 órakor Sepsiszentgyörgyről a Bod Péter Megyei Könyvtár elől. A vasárnapi kirándulás állomásai: Torja (Apor-kúria), Csernáton (kúriák), Kézdialbis (református templom), Sepsibesenyő (református templom, kúria), Kilyén (unitárius templom), Szacsva (református templom), Sepsikőröspatak (katolikus templom), indulás 9 órakor Kézdivásárhelyről a Vigadó elől. A kirándulásokon való részvételi szándékukat legkésőbb csütörtökig jelezzék, a helyek száma korlátozott, jelentkezési sorrendben fogadják a résztvevőket. Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszent­györgy, Szabadság tér 2. szám; telefon: 0267 351 648; e-mail: office@cultcov.ro.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2010. szeptember 13., hétfő

    Őszi Közművelődési Napok

    Október 3-9. között zajlik a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében a hetedik Őszi Közművelődési Napok rendezvénysorozat, amelyen Kovászna megyei egyéni és csoportos előadók, együttesek, művészek vesznek részt. Célja a megyei művelődési élet fellendítése, a kisközösségek kulturális életének előremozdítása, olyan művelődési rendezvények megszervezése községekben, kis településeken, amelyekre az év folyamán ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. A foglalkozásokra, programokra, előadásokra a belépés ingyenes vagy jelképes összegű. Az egyhetes rendezvény lebonyolításához partnereket keresnek a Kovászna megyei polgármesteri hivatalok, iskolák és civilszervezetek körében. A partnerség adott esetben a programok helyi szinten történő meghirdetéséből, közönségtoborzásból és a műfajnak megfelelő feltételek (színpad, meleg terem stb.) biztosításából áll. Előnyben részesülnek azon települések, amelyek lehetőség szerint hozzájárulnak a rendezvény megvalósításához (a községközponthoz tartozó települések lakóinak az előadásokra, programpontokra való beszállításával, valamint a fellépő előadók, csoportok étkeztetésével vagy szállításával). A szervezők a következő műsorokat ajánlják: néptánc/népzene a Perkő és a Százlábú néptáncegyüttesek előadásában, illetve ezt követően táncházak. Gyermekelőadások, bábszínház a Kelekótya együttes közreműködésével. Színházi előadások a Ködszurkálók amatőr színjátszó csoport, a Visky Árpád színjátszó csoport és az illyefalvi színjátszók szereplésében. A zenei kínálat: Szilágyi Zsolt tenor és a Citera zenekar. A helyi szervezésben segítséget vállalók a Kovászna Megyei Művelődési Központ elérhetőségein jelentkezhetnek szeptember 15-éig. Postacím: 520008 Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 2. szám, telefon: 0267 351 648, fax: 0267.315.038, e-mail: office@ cultcov.ro.
    Forrás: Székely Hírmondó
  • 2010. szeptember 6., hétfő

    A szekértábor eredménye–Jancsó Katalin

    Gelence 2009-ben kitett magáért a HáromszÉkünk szekértábor kiállítójaként, ezért jutalmul hazavihették az első díjat. A díjjal járó támogatást. 2010-ben vehették át, amely ezer, színvonalasan kivitelezett Gelence-térképet jelentett, illetve annak egy olyan digitális változatát, amely folyamatosan bővíthető.
    Forrás: Székely Hírmondó