• Sajtó - 2009

  • 2009. május 21., csütörtök: Közélet

    Fókuszban a kalandturizmus — Mózes László

    Turisztikai téren váltást próbálunk eszközölni, amelyhez nagy reményeket fűzünk a megye fejlesztését illetően — közölte a kilencedik Háromszéki Turisztikai Napok beharangozójaként tegnap Demeter János, a megyei tanács alelnöke. A háromnapos rendezvénnyel nem csak a megszokott programokat ismétlik, hanem a szervezők Háromszék természeti értékeire, a kalandturizmusban rejlő lehetőségekre próbálnak erőteljesebben rávilágítani, bízva benne, hogy az további idegenforgalmi tőkét, vonzerőt jelent. Ezért a pénteki, a Rétyi Nyírben szervezendő szakmai tanácskozásra igen rangos előadókat várnak, köztük a turisztikai minisztert, a National Geographic romániai főszerkesztőjét, nemzeti parkok vezetőit. Új programjukkal kitörési pontokat keresnek, a természeti adottságok erre jó lehetőséget biztosítanak, ám az is szükséges, hogy a helybeli közösségek, önkormányzatok is támogassák ezt — vélekedett Albert Zoltán turisztikai szakember. Szombaton a hagyományos kolbászparádét tartják Sepsiszentgyörgyön, míg vasárnap az Óriáspince-tetőn a HáromszÉKünk egész napos kulturális, szekértáboros rendezvényre kerül sor. Erről Imreh István, a Megyei Művelődési Központ vezetője elmondta: eddig huszonnyolc önkormányzat jelezte részvételét, több vetélkedőt szerveztek, családbarát programjaikkal mintegy tízezer érdeklődőre számítanak. Mindennek pedig az a célja, hogy Há¬romszék erőteljesebben bekerüljön az idegenforgalmi vérkeringésbe.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2009. május 19., kedd: Közélet

    Véget értek a Háromszéki Diáknapok - Farcádi Botond

    Igen elcsodálkozhattak a Sepsiszentgyörgy utcáin sétálók, akik nem tudták, hogy éppen az ötödik alkalommal megszervezett Háromszéki Diáknapok versenyszámai zajlottak az elmúlt hét végén. Kamerával kezükben viccmondókat kereső fiatalok, piros égőkkel a fejükön rohangáló versenyzők, a zöldövezeteket, az üzletek bejáratai előtti tereket tűvé tevő, este cigarettacsikkek után kutató diákok ― elszántságukat, de leginkább városunk ,,tisztaságát" jelzi, hogy két-három óra alatt két nagy zsák, azaz 32 kilogramm szivarvéget gyűjtöttek össze ―, a zászlókkal, kürtökkel, dobokkal, széles jókedvvel vonuló lányok és fiúk lepték el a várost. Valamiképpen még azokat is sikerült bevonni a diákság igazi ünnepévé vált rendezvénybe, akik nem vettek részt a versenyben: a stadion mögötti sportvetélkedőknek például idősebb nézői is akadtak, a város különböző pontjain zajló próbák ― fejvadászat, lepkézés, szarkaest ― során pedig a kávézók teraszán ücsörgőkre vagy éppen a taxisokra is szükség volt. Az ügyességi és sportvetélkedőn kívül kulturális jellegű próbák is voltak: például műkörömből kellett Kós Károly-épületet építeniük a fiataloknak, a krónikásoknak pedig különféle témákról kellett írniuk. Három nap és közel negyven versenyszám után a diáknapok szombat esti gálájának döntőjébe öt csapat jutott be: a Fekete Lakkcipő, a Csodaszarw, a Gyilkos Hangyák, a Bubis Banzáj és az Ördögfiókák. Itt is kreativitást, ügyességet igénylő próbákat kellett kiállniuk, drótokból krokodilt készítettek, rajzfilmet szinkronizálhattak, de volt árnyjáték is. Végül a Gyilkos Hangyák csapat végzett az első helyen, második a Csodaszarw, harmadik pedig az Ördögfiókák. A fair-play díjat ― a csapatok szavazatai alapján ― ezúttal is a baróti Fantom csapat nyerte el. Nagy Tünde programfelelős a Háromszék érdeklődésére elmondta: ha néha szükség is volt kisebb lelki fröccsre, összességében sportszerűen versenyeztek a csapatok, viták nem voltak, a visszajelzésekből ítélve pedig sikeres rendezvényt tudhatnak maguk mögött.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2009. május 16., szombat: Közélet

    Szekértábor Erdővidék nélkül - Váry O. Péter

    Úgy tűnik, felfogták a háromszékiek az Óriáspince-tetőre hívott szekértábor értelmét-lényegét, s egyelőre csak sziklaszilárd ígéretek szintjén ugyan, de legtöbb város, falu jelezte részvételét. Ilyen-olyan okok miatt az erdővidékiek bemutatkozása lesz csupán hiányos, onnan több helység nem képviselteti magát a rendezvényen. Szeretnők azt hinni, minapi írásunk vette rá a településeink jövőjében gondolkodó elöljárókat, hogy máris készítsék a szekereket, bár azt reméljük, mégis a rendezvényen való önreklámozás lehetőségét ismerték fel, hiszen május 24-én ott lesz az Óriáspince-tetőn a megelőzően zajló Kovászna Megyei Turisztikai Napok minden díszvendége Elena Udrea turisztikai minisztertől a National Geographic folyóirat főszerkesztőjéig. És ugyancsak reméljük, a felajánlott díjak is nyomtak valamelyest a latban, merthogy egy éven át minden olyan nemzetközi turisztikai kiállításon részt venni, melyen a megyei tanács is, illetve a helység értéktérképét szakavatottan összeállítani — szintúgy hatalmas lehetőség. Ennyit a várhatóan a tavalyinál sokkal sikeresebb HáromszÉKünk nevű rendezvény résztvevőiről, illetve érdemes még megemlíteni a hiányzókat: Baróton a polgármester egymaga szervezi az óriáspince-tetői szekértábor utáni hétre időzített városnapokat, nincs lehetősége ezzel is foglalkozni; Bölönben épp azon a hétvégén tartják a falunapokat; Nagyajta, bár eleinte jelezte részvételét, az akkor esedékes konfirmálás miatt mégis visszamondta; a bardociaknak nincs anyagi lehetőségük, hasonlóképp a málnásiaknak, Nagyborosnyón pedig megállt az élet, merthogy a polgármester beteg. A román vezetésű települések közül mindössze Hidvég jelezte részvételét, a többiek még csak válaszra sem méltatták a szervező Kovászna Megyei Művelődési Központ felhívását. S ha némileg foghíjas lesz a szekértábor, más egyébben nem szenvednek hiányt az oda látogatók — ígérik a szervezők. Tavaly többen felrótták, hogy csupán egyetlen lacikonyhát engedtek fel a tetőre — idén három vendéglős lesz, de csomagolt árut nem, csupán helyben készített ételféleségeket árusíthatnak, s abból is lehetőleg háromszéki vagy legalább székely termékeket. Mesterségüket bemutató, illetve árujukat kínáló kézművesekből is több lesz a tavalyinál. Kicsik szórakoztatásáról a játszóházasok gondoskodnak, bár valószínűleg sokukat érdekli majd a Csillagőrző Egyesület honfoglalás kori, illetve a Szabad Lovagok Rendje középkori bemutatója is — még ha íjat a sokféleképp értelmezett fegyvertartási törvény miatt nem is használhatnak. Ugyancsak értékeink felmutatását-népszerűsítését szolgálja a néptánctalálkozó, valamint a képVidékes fotográfusok fotópiknikje, esti koncertet ezúttal a Transylmania együttes tart, újdonságot ígérve ők is, hiszen lemezbemutatóra használják ki az alkalmat. A napot végül tábortűz s még azután is tartó táncház zárja.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2009. május 15., péntek: Közélet

    Síppal, dobbal, nádi hegedűvel (V. Háromszéki Diáknapok) — Farcádi Botond

    Több száz, tülkökkel, sípokkal, füttyökkel és dobokkal felszerelt fiatal éneklésétől volt hangos tegnap délben Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park — az immár ötödik alkalommal megszervezett Háromszéki Diáknapok résztvevői a megszokott helyen, a csillagnál gyűltek össze, hogy a központot megkerülve a könyvtár előtt hatalmas csinnadrattával elvonulva a rendezvény első napjának helyszínére, a négyes kilométerkőnél található kőszínpadhoz érkezzenek, ahol estig tartottak a majális versenyszámai, a szervezők által leleményes fedőnevekkel — gasztronómiai zsonglőrködés, körmenet, taposd, rejtsd vagy ejtsd — elkeresztelt próbái. A csapatok mezébe — ki feketébe, ki pirosba, ki tarkába — öltözött, hátizsákkal felszerelt fiatalok oly jókedvűen énekelték himnuszukat, oly lelkesen hangzottak a csatakiáltások, hogy szép számú közönsége akadt a diáksereg felvonulásának: a járókelők kíváncsian, mosolyogva nézték, amint a diákokból álló sor határozott léptekkel halad, afelől pedig, akinek csak volt füle, nem kételkedhetett, hogy igaz az egyik csapathimnusz sora, miszerint ,,nincs lakat a szánkon". A menet végén egy lerobbant, de felszarvazott, kidíszített Trabantot is taszított a Csodaszarw csapata, felváltva irányítva a járművet. A tegnapi program egyébként a gyorsaságot, kreativitást és általános műveltséget próbára tevő lepkézéssel ért véget, ma a kulturális vetélkedőké lesz a főszerep, szombaton a Törpe-játszma során a sporttudásukat próbálhatják ki a fiatalok, este pedig a Tamási Áron Színház termében a gálán dől el a játék végeredménye — az egyik legnagyobb tét a legsportszerűbb csapatnak járó díj elnyerése —, majd buli zárja a rendezvényt. A Há¬romszéki Diáknapok idei rendezvényén tizenhat csapatba tömörülve háromszázhúsz középiskolás és egyetemista vesz részt — négy csapat érkezik Kézdivásárhelyről, Barótról és Kovásznáról —, a hatalmas érdeklődést jelzi, hogy mintegy száz jelentkezőt a szervezők nem tudtak fogadni. A vetélkedő szervezői — a Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesü¬let — szerint a cél a háromszéki diákélet fellendítése, az ismerkedés elősegítése, a szabadidő hasznos eltöltése, a kreativitás és a csapatmunka fejlesztése. A kreativitásra egyébként már a csapatnevek kitalálásánál szükségük volt: a versenyen részt vesznek többek között az Aranyászok, a Bubis Banzáj, a Csodaszarw, a Fekete lakkcipők, a Gyilkos hangyák, az Ördögfiókák, a SzéKölyök.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • 2009. április 25., szombat: Kultúra

    Erdővidék táncélete (Monográfia) - Fekete Réka

    A vargyasi csőszlegények és csőszleányok tánca Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után a mai könyvbemutatón veheti kézbe az olvasó a szerző második szakkönyvét, melynek címe Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta — amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről — nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése, de Jánosi József munkája nem csupán tánctörténeti szempontból hiánypótló, hanem első alkalommal készül erdővidéki táncnaptár, ami évszakok, ünnep- és vasárnapok, valamint hétköznapok táncos alkalmait és azok gyakoriságát összegzi. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu — Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas — adatközlőitől gyűjtött táncanyagot ír le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, és mert az 1965-től végzett terepmunka során Jánosi József nem csak a táncokat és azok zenei anyagát figyelte meg és rögzítette kezdetleges hangfelvevővel, rugós (később elektromos meghajtású) filmezőgéppel, hanem kapcsolatba került a környezettel is, bő ismeretanyagot közöl a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. A Cova-print Nyomdában készült táncos monográfiát térképek, táblázatok és színes fotók teszik a nem szakember számára is olvasmányossá, a Hagyományok Háza által digitalizált archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet pedig nem csak a négy évtizedes gyűjtőmunka hitelességét erősíti, hanem rendkívül értékes örökséget ment át a jövő számára.
    Forrás: Háromszék Napilap
  • Első  Előző  1 2 3 4 5   Következő  Utolsó