A Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett szónokverseny, még ha online formában is, kiváló lehetőséget kínált a középiskolás fiataloknak arra, hogy elmondhassák gondolataikat a magyar kultúra (napja) jelentőségéről. A következő szempontok alapján értékeltünk: a kiírásnak és az ünnepi alkalomnak megfelelő tématartás, a beszéd felépítése, az érvelés módja, hitelesség és stílus, előadásmód, eredetiség. Visszatérő motívuma volt a beszédeknek Kölcsey példája, a himnusz jelentősége, a magyar kultúra nagyjainak felsorolása, megidézése, átörökítése. Különösen örültünk annak, hogy mindegyik versenyző beszédének különböző kontextusban, de hasonló volt az üzenetértéke: a kultúra az, ami identitásformáló és megtartó erő lehet bármilyen válsághelyzetben.

A szónoki beszédnek meghatározott felépítése van, ám minden gondolatának ,,helyértéke van" (Babits), alá kell rendelnie a meggyőzésnek, hatáskeltésnek, a közösség igazság(ok) fele vezető útmutatójának. A hat szónok közül négy a szerkezeti elvárásokat követte, melyet magas pontszámmal értékeltünk; kettő fellazította a formát, amelyet a pontozásban is jeleztünk. Mégis közülük került ki az I. díjazott. Miért? Úgy gondoljuk, a szónoki beszédnek üzenetértéke kell lennie elsősorban, nem csupán formai kerete. Az aktuális helyzetre reflektálva, a közönség gondolatait, érzéseit nem csak megszólaltatnia kell, hanem azokat értelmezve, az igazságok mélyebb jelentésrétegeit kell feltárnia oly módon, hogy szavainak, felismeréseinek tett-értéke, cselekvésre késztető ereje legyen. Aki dicséretet kapott, teljesen kilépett a szónoklat, a közösséghez szólás keretéből, felismert igazságai képi szemléletességgel, ám mégis önreflektív módon, érdekes, de a logikai és stílustisztaságot néhol mellőző, asszociációk síkján fogalmazódtak meg. Amely a győztes szónoklatnak bizonyult, ugyan hiányzott belőle a verbális megszólítás formulája, mégis azt éreztük – az online térben az arcát előtérbe helyező, nyílt tekintettel ránk néző, s ezáltal nekünk beszélő elhelyezkedésével, kognitív és érzelmi érvei, eredeti képi megoldásai, kérdései és lényeglátó felismerései által elhisszük neki, amit mond. A kultúra sokszínűségét, irodalmi műveltségét ugyanakkor a beszéde nyelvi világában annak működésében, mindent, az ő életét is meghatározó és összetartó energiaként ábrázolta. ,,Az emberi lét egyik legfontosabb része az alkotás… kultúra egy lett a válságsújtotta megsegítendő területek közül. Pedig kultúra tényleg van. Amikor semmi más nincs, addig a kultúra, a művészet még mindig létezik és működik. Reflektál a helyzetre, utal, visszautal." Ezeket a gondolatokat hallgatva egy tizenéves beszédében valóban büszkeséget (amit többen is emlegettek, néhol patetikusan) érezhettünk: a magyar kultúra értékei nemcsak múltbeli hagyományként, hagyatékként, szemléletes példaként vannak jelen életünkben, hanem identitásformáló egyéni és közösségi életelixírként.

Mindaddig, amíg hasonló felismerések születnek egy-egy szónokversenyen, addig minél többet kell szervezni. Köszönjük a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezőinek, hogy erre lehetőséget adtak. 

Deák Magdolna - magyar szakos tanárnő, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója