Ma, a Magyar Kultúra Napján a Háromszék kultúráját több mint fél évszázadon keresztül hittel, odaadással és alázattal szolgáló néprajzkutatót, Gazda Klárát köszöntjük.

Gazda Klára a sepsiszéki Zalánban született 1944. szeptember 4-én. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1967-ben Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. Általános iskolai tanári képesítését mindössze egy évig hasznosíthatta Csíkcsicsóban, mielőtt a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Székely Zoltán hazahívta a megyei múzeum keretében meghirdetett etnográfus állásra.

Az 1968-ban muzeológusként debütáló szakképzetlen néprajzos konok, kitartó munkájának köszönhetően 1976-ban már néprajzi doktori disszertációját védte a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen – abban a korszakban, amikor térségünk tanuló ifjúsága leginkább kelet, a Szovjetunió felé kacsintgatott továbbtanulás és fokozatszerzés céljával.

Gazda Klára több mint két évtizeden keresztül a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapította, rendezte, tudományos igényű feldolgozását végezte-irányította. Emellett sokat idézett, megismételhetetlen, örök érvényű eredményeket ért el a tárgyi kultúra – jelesül a székely népviselet – kutatása és a letűnő korok gyermekvilágának népi játékokon keresztül történő rekonstruálásra terén. Szakmai irányultságára, kutatói tartására, tudományos szemléletére a családi szellemi erőtér – a reggelente forradalmi ötletekkel ébredő édesanyja; testvérei: Gazda László helytörténész és Gazda József szociográfus; sógornője: Gazdáné Olosz Ella textilművész; illetve férje: Demény István Pál folklorista bevallottan nagy hatást gyakorolt, de a gyakorlóévek során tanult Kónya Ádámtól, Székely Zoltántól, Faragó Józseftől és dr. Kós Károlytól is.

Az 1989-es események után két hónappal Gazda Klárát a romániai magyar néprajztudomány intézményesülési törekvései sűrűjében találjuk. A Kriza János Néprajzi Társaság alapítói: Pozsony Ferenc, Zakariás Erzsébet, Gazda Klára és Könczey Csilla 1990. február 21-én Gazda Klára múzeumi irodájában fogalmazták meg felhívásukat a múzeumba március 17-re tervezett alakuló ülésre. A múzeum dokumentumtárában fennmaradt Felhívás szerint mindazok, akik csatlakozni szeretnének az újonnan létesülő tudományos műhelyhez, szándékukat a Sepsiszentgyörgy, Február 16. utca 10. szám alatti Sepsiszentgyörgyi Múzeum Néprajzi részlegén, Gazda Kláránál kellett jelezzék. (A szakma végül kolozsvári alakuló ülés és székhely mellett tette le a voksát.)

Egy évvel később, 1991-ben Gazda Klárát már a BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék tanári és hallgatói közössége vette körül. A tárgyi kultúra oktatójaként szerepe volt abban, hogy a kolozsvári néprajzi tanszék a Kárpát-medencei magyar néprajztudomány legszínvonalasabb tudományos műhelyévé nőtte ki magát. A közismertté váló klasszikus mesternégyes: Gazda Klára, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos és Tánczos Vilmos a magyar néprajztudomány valamennyi területét magas fokon művelte és oktatta. Gazda Klára abban a periódusban is kitartott szakterülete mellett és következetesen át is adta tudását, amikor diákjai egy része divatosabb szellemi irányzatok, pályázati úton jobban támogatott témák felé fordult. A mai erdélyi, székelyföldi múzeumokban dolgozó néprajzos muzeológusok büszkék arra, hogy a tárgyi kultúrával kapcsolatos ismereteik alapját Gazda Klára tette le nagy odaadással.

Egyetemi oktatóként, ezzel párhuzamosan 2000–2004 között a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Folklórarchívumának tudományos főmunkatársaként mindvégig tovább vitte kutatási témáit, melyek megértését, feldolgozását és közreadását kiemelt céljának tekintette: a népviselet, a népi díszítőművészet, a gyermekfolklór, a rítusok szimbolikus kifejezésformáinak, jelentéstanának, motívumhasználatának, formai és terminológiai sajátosságainak vizsgálatát, összességében véve a magyar népi kultúra jelentésrétegeinek feltárását.

Nyugdíjazása óta ismét körünkben, Sepsiszentgyörgyön él és alkot. Kitartó következetességgel elvégzett munkáját, kötetekben, közleményekben közreadott eredményeit az évtizedek során jelentős kitüntetésekkel ismerte el a szakma, legutóbb, 2019-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje után épp az alapítóként elindított Kriza János Néprajzi Társaság Életműdíját vehette át.

77. életéve küszöbén – ellenállva a számmisztika kínálta összetett jelentéstartalmak felfejtési kísértésének – Gazda Klára munkásságát, életművét a háromszéki és ezáltal az egyetemes magyar kultúra kiemelkedő megvalósításaként értékeljük.

Székelyföld viselettörténeti kutatásában elért eredményeiért, Háromszék tárgyi néprajza területén végzett pótolhatatlan gyűjtéseiért, a népi kultúra jelentésrétegeinek feltárásában végzett fél évszázados úttörő munkásságáért Kovászna Megye Tanácsa 2021-ben Háromszék Kultúrájáért Díjjal tünteti ki Gazda Klárát.

Dr. Kinda István néprajzkutató