• 2017. 07. 10.

    Módszertani kézműves és néptánc műhelymunka táncoktatóknak, Csernáton

    «« vissza
  •  

    Módszertani kézműves és néptánc műhelymunka táncoktatóknak, Csernáton

    Beszámoló

       

    A műhelymunka 2017. július 1 – július 5. között volt megtartva Csernátonban, (Kovászna megye) 55 személy (Kovászna, Hargita, Brassó, Maros  megyei pedagógusok, diákok és néptánc-oktatók, zenészek) részvételével, akik a tábort követően a tanult ismereteket az iskolai és az iskolán kívüli oktatás keretében adják tovább.

    A játék a zenei, a táncos és a beszélt anyanyelv elsajátításának egyik fontos eszköze. A mozgás, a ritmusos mozgás, a tánc, a játék életszükséglet, bizonyos korig a gyermeknek szinte egész világát betölti. Sajátos módon alakítja magához a felnőttvilágot, fő tevékenysége az állandó utánzás, átformálás, így teljes az élete. Kodály Zoltán ezt írja A magyar népzene tára előszavában: „… a nevelő nem lehet el a játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt föl, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert e nélkül nem férkőzik a gyermek lelkéhez”.

    Jó volna ismét körtáncot járó gyermekeket látni az iskolák udvarán a karate-mozgásokat mímelő, rugdosó, ordító gyermekek helyett! A közel múltban a gyerekek végkimerülésig játszottak, mondókák kíséretében ugróköteleztek s mai, felnőtt és oktató fejjel tudom, hogy a játékokat sok esetben a tanítóinktól tanultuk, sokszor ők is beálltak a körbe, együtt énekeltek velünk, s vidáman repült el a tíz perc. Mostani fejemmel azt is tudom, hogy ezek a játékok jól elősegítik az összerendezett mozgást, fejlesztik a ritmusérzéket, s közvetve segítik az olvasás, az írás és a többi tárgy tanulását is. Nem valószínű, hogy a mai tanárság összefogható volna egy új gyermekjáték-gyűjtemény megalkotására, efféle közös tevékenység ma már nem lehetséges. De talán az megvalósítható, hogy összefogjunk népi hagyományaink népszerűsítésében, hogy ének zengje be az iskolát, és boldog(abb) gyermekeket neveljünk. Ezért szükséges az ilyen műhelymunka, mint a csernátoni, mert a program során a napi foglalkozások alatt néptáncok, gyermekjátékok módszertanának tanítására, küküllőmenti, és székelyföldi hagyományos táncok, énekek és az ezekhez kötődő táncos és játékos szokások élményszerű oktatására került sor. Mindezek mellett a résztvevők dráma játékok és kézműves tevékenységeken vettek részt, illetve tanulták meg az adott tevékenység tanítási módszerét.

    A műhelymunkák alatt a táncokat és a módszertant Both József (Kolozsvári Népi Alkotások Házában táncszakelőadó, Ördögtérgye Néptáncegyüttes vezetője, Népművészet Ifjú Mestere Kolozsvár) és Both Zsuzsa, (Ördögtérgye Néptáncegyüttes vezetője, Népművészet Ifjú Mestere Kolozsvár) szakirányítói tanították. Kézművességet Szász Etelka (Sepsiszentgyörgy, gyöngyfűzés) Kolozsi Ildikó(Guzsalyas Játszóház, Sepsiszentgyörgy, nemezelés) pedagógusok, kézművesek oktattak. Fazakas Misi(Osonó Színházműhely)  pedig a drámajátékokért volt a felelős.

    A táncoktatásnál Ábri Béla, Csűrös Imre, Csoboth Lehel népzenészek húzták a talpalávalót, és az ének tanulásnál és táncházban is ők biztosították a zenét.

    A szállás, az étkezés, és a kézműves foglalkozások a csernátoni Hanna Panzió épületeiben zajlottak le.

    A tábor az idén tizenkettedik alkalommal került megvalósításra a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Csutak Vilmos Pedagógusok Háza és a Kovászna Megye Tanácsa közös szervezésében.

     

     

     

    Virág Endre, táncszakelőadó

    2017 július 6

     

     

  • Fotógaléria:

  •