
-
2017. 07. 10.
Módszertani kézműves és néptánc műhelymunka táncoktatóknak, Csernáton
«« vissza
Módszertani
kézműves és néptánc műhelymunka táncoktatóknak, Csernáton
Beszámoló
A műhelymunka
2017. július 1 – július 5. között volt megtartva Csernátonban, (Kovászna megye)
55 személy (Kovászna, Hargita, Brassó, Maros
megyei pedagógusok, diákok és néptánc-oktatók, zenészek) részvételével,
akik a tábort követően a tanult ismereteket az iskolai és az iskolán kívüli
oktatás keretében adják tovább.
A játék a zenei, a
táncos és a beszélt anyanyelv elsajátításának egyik fontos eszköze. A mozgás, a
ritmusos mozgás, a tánc, a játék életszükséglet, bizonyos korig a gyermeknek
szinte egész világát betölti. Sajátos módon alakítja magához a felnőttvilágot,
fő tevékenysége az állandó utánzás, átformálás, így teljes az élete. Kodály
Zoltán ezt írja A magyar népzene tára előszavában: „… a nevelő nem lehet el a
játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki
úgy nőtt föl, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint
utólag megtanulni, beleélni magát, mert e nélkül nem férkőzik a gyermek
lelkéhez”.
Jó volna ismét
körtáncot járó gyermekeket látni az iskolák udvarán a karate-mozgásokat mímelő,
rugdosó, ordító gyermekek helyett! A közel múltban a gyerekek végkimerülésig
játszottak, mondókák kíséretében ugróköteleztek s mai, felnőtt és oktató fejjel
tudom, hogy a játékokat sok esetben a tanítóinktól tanultuk, sokszor ők is
beálltak a körbe, együtt énekeltek velünk, s vidáman repült el a tíz perc.
Mostani fejemmel azt is tudom, hogy ezek a játékok jól elősegítik az összerendezett
mozgást, fejlesztik a ritmusérzéket, s közvetve segítik az olvasás, az írás és
a többi tárgy tanulását is. Nem valószínű, hogy a mai tanárság összefogható
volna egy új gyermekjáték-gyűjtemény megalkotására, efféle közös tevékenység ma
már nem lehetséges. De talán az megvalósítható, hogy összefogjunk népi
hagyományaink népszerűsítésében, hogy ének zengje be az iskolát, és boldog(abb)
gyermekeket neveljünk. Ezért szükséges az ilyen műhelymunka, mint a csernátoni,
mert a program során a napi foglalkozások alatt néptáncok, gyermekjátékok
módszertanának tanítására, küküllőmenti, és székelyföldi hagyományos táncok,
énekek és az ezekhez kötődő táncos és játékos szokások élményszerű oktatására
került sor. Mindezek mellett a résztvevők dráma játékok és kézműves
tevékenységeken vettek részt, illetve tanulták meg az adott tevékenység tanítási
módszerét.
A műhelymunkák
alatt a táncokat és a módszertant Both József (Kolozsvári Népi Alkotások Házában táncszakelőadó, Ördögtérgye
Néptáncegyüttes vezetője, Népművészet Ifjú Mestere Kolozsvár) és Both Zsuzsa, (Ördögtérgye Néptáncegyüttes vezetője, Népművészet Ifjú Mestere
Kolozsvár) szakirányítói tanították. Kézművességet Szász Etelka (Sepsiszentgyörgy,
gyöngyfűzés) Kolozsi Ildikó(Guzsalyas Játszóház, Sepsiszentgyörgy, nemezelés)
pedagógusok, kézművesek oktattak. Fazakas Misi(Osonó Színházműhely) pedig a drámajátékokért volt a felelős.
A táncoktatásnál
Ábri Béla, Csűrös Imre, Csoboth
Lehel népzenészek húzták a talpalávalót, és az ének tanulásnál és táncházban is
ők biztosították a zenét.
A szállás, az
étkezés, és a kézműves foglalkozások a csernátoni Hanna Panzió épületeiben
zajlottak le.
A tábor az idén
tizenkettedik alkalommal került megvalósításra a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Csutak Vilmos Pedagógusok
Háza és a Kovászna Megye Tanácsa közös szervezésében.
Virág Endre, táncszakelőadó
2017 július 6